Kandallók

Kandallók

1536 1536 Kályha specialista

A Kandalló

Ha valaha jártunk olyan házban, ahol nem a legegyszerűbb építészeti megoldások és nem a legolcsóbb berendezési tárgyak vannak ízlésesen összeválogatva, és a hatalmas nappaliban dübörgő elegáns kandalló, a fa hangos pattogásával, perzselő hőjével ámulatba ejt minket, nos, ezt az élményt nem igazán tudjuk elfelejteni. Valami hasonló kép él bennünk a kandallók kapcsán még akkor is, ha időközben elérhetősége, hasznossága mára már jelentősen megváltozott.

A kandalló, mint tüzelőszerkezet csak a közelmúltban nyert komolyabb teret hazánkban. Elsősorban azért, mert régebben, amikor a központi fűtés még nem volt elterjedve, a fűtés gazdaságossága volt az elsődleges szempont a tüzelőszerkezet kiválasztásánál. Emiatt a régi, elsősorban enyhébb éghajlatú vidékeken használt nyitott tűzteres kandallók nem voltak, de sok esetben a mai zárt tűzterűek sem lennének versenyképesek egy hosszú járatrendszerrel megépített kályhával, ami évszázadok óta bevált fűtési megoldás. Éppen ezért a közgondolkodásban még talán ma is tarja magát az a nézet, hogy a kandalló, az amolyan „úri sport”. Talán annyiban változott a kandallók megítélése, hogy a kandallóbetétek hőtartásának tökéletesedése és a házfalak szigetelésének elterjedése összességében, ha nem is szüntette meg, de közelebb hozta egymáshoz a kályha és a kandalló hasznosságát. Még így is legtöbbször a háztartásba nem önálló, hanem kiegészítő fűtésként épül a kandalló.

A kandalló olyan egyterű tűztérrel épített építmény, vagy fémből (öntvény, lemez) legyártott tűzterű szerkezet, aminek a füstje járatok nélkül távozik a kéménybe, és az ajtón kisugárzó-, valamint a tűztér felmelegedéséből adódó hő az, amit hasznosítani tudunk.

Jellemzője a nagyméretű üveges ajtó. Végül is, ez a nagyméretű ajtó az, ami nem engedi, hogy járatokat építsünk kandallónk tűztere mellé. Mert, ha így tennénk, akkor tüzelés közben az ajtó kinyitása komoly problémát jelentene, hiszen a tűztérbe keletkezett füst inkább a nagy keresztmetszetű ajtót választaná távozásként, mint a szűk és hosszú járatokat, vagy a sok esetben nem megfelelő keresztmetszetű kéményt.

Fém tűzterű kandallók

A kandalló, ha fém tűzterű, akkor, mint egy vaskályha, a hirtelen és nagy intenzitású hőleadásra van kitalálva a hőtartás előnyös tulajdonsága nélkül. A keletkezett hő a fém tűztér forróságából adódik, aminek hője ki van eresztve a burkolat mögül. Ilyen értelemben előnye és hátránya teljesen összefügg egymással.

Előnye: hogy nagyon gyorsan, rendkívül intenzív hőleadásra képes. Egy komolyabb tűztér akár fél óra alatt olyan mennyiségű hőt ad le, ami pillanatok alatt felfűti az adott helység levegőjét. Ha jók a nyílászárók, a falak szigetelése, és kevés alkalom nyílik arra, hogy a forró levegő a helységből kiáramoljon (ajtó nyitás, vagy szellőztetés), akkor teljes mértékben alkalmas az önálló fűtésre, természetesen a tűztér teljesítményének megfelelően. Előnye még, hogy bármilyen fa, még a fenyő is eltüzelhető benne, mert járatok nélkül olyan melegen és olyan intenzitással távozik a forró füst, hogy nincs ideje lerakódnia tűztérben, tökéletes égés mellett a kéményben sem.

Hátránya: hogy nincs hőtartása. A kandalló takaró falazata legtöbb esetben szigetelő anyagból épül, így nem melegszik fel, és ebből adódóan nem tartja a hőt. Ha hőtartó köpennyel építjük körül (tégla), akkor lényegesen több hő tárolódik a falazatban, ami néhány órával kitolhatja kihűlését.

Hátránya még, hogy rendszeres használata meglehetősen faigényes.

Az épített falazatú kandalló

Ha samottal bélelt téglafalazat maga a tűztér, akkor annyiban változik a kandalló fűtési tulajdonsága, hogy nem lesz olyan intenzív hőleadású, mint a fém tűzterű testvére, viszont épített falazata felveszi a hőt, tartja, és folyamatosan sugározza is tömegének megfelelően.

Kályha-kandalló

Annak ellenére, hogy azt írtuk az imént, hogy a kandalló tűztere mellé nem építhető járat, mégis létezik olyan megoldás, aminek segítségével egy egyszerűbb járatrendszer megvalósítható. Ennek a technikai megoldásnak lényege az, hogy a nagyméretű ajtó kinyitásakor mindenképpen úgy viselkedjen az építmény, mint a kandalló, de ha becsukjuk az ajtót, akkor a hasznosítatlan hő ne a kéménybe menjen egyből, hanem egy dupla járatba, és csak utána a kéménybe. Ilyenkor egy pillangó szeleppel tudjuk szelektálni a két funkciót, vagyis, amikor kinyitjuk az ajtót, akkor a fűst egyenesen a kéménybe menjen, ha pedig becsuktuk a tüzelő ajtót, akkor a pillangó szelep által a füst az épített járatokba kényszerüljön. Így már úgy viselkedik az öszvér szerkezet, mint egy nagyajtós, alapvetően gyorsfűtéses, de mégis felmelegedő, és hőtartó fűtőfelülettel rendelkező kályha. Ez amolyan „se nem kandalló, se nem kályha” megoldás, viszont élményben az egész tömeg sugárzott hője természetesebb, inkább a kályhákra jellemző hőérzetet biztosít. Sok esetben csak azért kell ezt a megoldást alkalmazni, mert a kályhára nem lehetne nagy üveges kandalló ajtót rakni, de ezzel a megoldással kivitelezhető.

Központi fűtéses kandallók

A mai házak mérete, nyújtott elrendezése újabb követelményeket állított a kandallók kivitelezésében. A központi fűtés igényét, ami által a messzebb lévő szobák is akár egy kandallóval kifűthetők. Közel 20 éve fejlesztjük ez irányú tapasztalatainkat, ahol az „öszvérszerkezetek” új technikai megoldásai komoly kihívásokkal bonyolították meg a kandallók hagyományos építési rendjét.

Légfűtéses kandallók

– A valódi központi fűtéses rendszerek ismertetése előtt egy egyszerű „rásegítés” lehetőségét ismertetnénk, ami arra a „kéthelységes esetre” vonatkozik, amikor a kandalló által keletkezett forró levegő a kandalló mögötti helységbe is átfűtene. Itt a tűztér és a burkolat közötti forró levegő akár szelektálhatóan vagy abba a helységbe, ahol a kandalló van, vagy a kandalló mögötti helységbe van átszellőztetve. Ebben az esetben a kandallón lévő szellőzőrács, valamint a másik szoba falán, vagyis a kandalló mögötti helységben a kandalló felülete mögött a lehető legmagasabban elhelyezett szellőzőrács nyitása, zárása ad egyszerű megoldást. Ez a forró levegő átszellőztetés működhet gravitációsan, nagyobb teljesítményű tűzterek esetén ventilátor segítségével is.

Ha a kandalló fölött van a másik, kifűteni kívánt szoba, akkor is alkalmazható ez a megoldás. Ebben az esetben a meleg levegő egy burkolat mögött felfelé is könnyen elvihető gravitációsan, vagy ventilátor segítségével.

– Falazott tűzterű kandalló esetén a kandalló tűzterén átfűzünk egy fém hőhasznosítót, aminek külső felületét a tűztérben maga a tűz melegíti fel, ami által a belsejében felforrósodott tiszta levegőt juttatjuk el a távolabbi helységekbe. Ha csak felfelé kell elvinni a hőt, akkor ez a rendszer gravitációs úton is működik, de ha nagyobb teljesítményű fűtést akarunk elérni, vagy messzebb lévő helységekbe kell eljuttatni a forró levegőt, akkor már a ventilátor használata elengedhetetlen. Ventilátoros levegőelvitel esetén javasolt hőérzékelő automatika beépítése, ami csak akkor indítja be a ventilátort, amikor az már a kívánt melegségű levegőt viszi a távolabbi helységekbe, és ha a hőhasznosítóban lévő levegő visszahűl, akkor kikapcsolja a ventilátort.

– Légfűtéses fém tűzterű kandallóbetét esetén a betét úgy van kialakítva, hogy a kandalló tűztere egy plusz fém köpennyel van ellátva, amit egy légrés választ el a tűztértől, és a két fémköpeny között termelődő forró levegő a kandallóbetét tetején kialakított levegő elvezető csonkokon és az azokra illeszthető nagy keresztmetszetű hőálló flexi-csöveken keresztül, ventilátor segítségével van elvezetve a távolabbi helyiségekbe.

Előnye: Ezeknek a rendszereknek az előnye, hogy viszonylag olcsók a felhasznált alapanyagok, így a légfűtés plusz költsége töredéke a vizes rendszerekéhez képest. Előnye még, hogy a légfűtés kialakítása semmilyen veszélyt nem jelent a kandalló működésében, hiszen áramkimaradás, vagy a ventilátor elromlása estén is működik a forró levegő áramlása, csak lassabban.

Hátránya: hogy nagy keresztmetszetekben kell elvinni a levegőt, aminek kiépítése és elburkolása utólag nem mindig egyszerű.

Vízfűtéses kandallók

Ezekkel a megoldásokkal már sokkal több probléma van. A legelső, amit meg kell említeni, hogy ezeknek a szerkezeteknek a működését egy kályhás-kandallós szakember nem képes teljes mértékben átlátni. Egy vizes rendszer egészen más biztonságtechnikai kockázatot jelent, mint a légfűtéses kandallók esetében. Olyan épületgépész nélkül, nem szabad nekiállni a munkának, aki a beépítés előtt fel nem mérte volna, hogy milyen teljesítményű betét, milyen meglévő rendszerrel, milyen csőszerelési megoldásokkal, milyen biztonsági berendezésekkel lesz házasítva! Sokan ezt akarják kispórolni, pedig ez a tétel eltörpül a kandalló teljes költsége mellett, és pótolhatatlan a személyes biztonságunk tekintetében. Rendszeresen előfordul az a szakmai túlkapás, hogy a szakember saját maga, esetleg egy csőszerelővel „megoldja a problémát”. Ekkor jó esetben „csak” nem fűt annyit a kandalló, mint amennyit fűthetne, de sajnos ennél sokkal komolyabb problémák is adódhatnak.

Ezeknél a rendszereknél az automatika elengedhetetlen, hiszen a felforrósodott vizet műszereknek kell érzékelnie, ami beindítja a szivattyút és leállítja, ha szükséges. Sokszor teljesen jogosan merül fel a puffer tartály kérdése is, hiszen a vízből hirtelen kinyert hőt adott esetben érdemes tárolni, hogy akkor legyen felhasználva, amikor az a legoptimálisabb.

Előnye: hogy nagyobb teljesítményű betét is beépíthető, és hogy kis keresztmetszetekben vihető el a meleg víz.

Hátránya: Bonyolult megoldásokat igényel, több szakember összevont munkájára van szükség, ami miatt viszonylag költséges. Hátrányként lehet értelmezni az áramkimaradással, alkatrész meghibásodással (szivattyú) kapcsolatos kockázatokat.

Összefoglalva azokat az elemeket, ami a jó vizes rendszerhez kellenek, a következők:

– Gépészmérnök, aki az adott helyzetben felméri a meglévő, vagy a tervezett fűtésrendszert, tájékoztatja a megrendelőt, hogy az általa kiválasztott hőhasznosító milyen hatásfokkal egészíti, vagy váltja ki fűtésrendszerét.

– Csőszerelő, aki képes a tervek szerint, a mérnökkel egyeztetve szakszerűen bekötni a kandalló hőhasznosító részét a fűtésrendszerbe. A konstrukciót illetően sose ő döntsön, és a kandalló építő sem!

– Kandalló építő szakember, aki szakszerűen körbeépíti a hőhasznosítót, füstcsövét beköti a kéménybe. Az ő munkája független a másik két szakemberétől. Ő csak a körbeépítésért vállal és vállalhat felelősséget! A fő elv, hogy mindenki vállaljon felelősséget a saját szakmai hozzáértését illetően!

Kiegészítők

Ajtók:

A kályha-, kandalló-, és kemenceajtókat a legjobb áron kapjuk közvetlenül a gyártóktól. Kemenceajtót kovácsoltvas kivitelben saját igény szerint gyártunk le.

Kacsasütő dobozt, gyárit és egyedi készítésűt is tudunk biztosítani.

Csappantyúk:

Pillangószelepeket gyártunk le igény szerint kemencébe kéményelzárónak, vagy olyan kályhákba, ahol az ajtó mérete olyan nagy, hogy szükség van a kémény felé egy direkt járatra begyújtáskor, a visszafüstölés elkerülése érdekében. Ilyen pillangószelepre van szükség akkor is, ha épített sparheltnél a sütő és a főző funkciót szelektálni akarjuk.

Légfűtő-betétek:

A szobák számától és a kályha alakjától függően gyártatjuk le a több szoba kifűtésére legalkalmasabb légfűtő-betétet amennyiben mi vagyunk a beépítők.

Vízfűtő-betétek:

Vizes rendszerekhez csőregiszterek gyártását, valamint gyári rendszerek beszerzését vállaljuk, abban az esetben, ha mi vagyunk a beépítők.

Automatikák:

A központi fűtéses rendszerekhez vállaljuk különböző rendszerű, meleg levegőt vagy füstmennyiséget vezérlő automatikák beszerzését, beépítését.

KÁLYHA

RENDELÉS

Kapcsolat

Cím : Rácalmás
Telefon : 06 70 940 3615